HTML

Állatvilág Net

Utolsó kommentek

Tag feed

  • Subba: Subba records: Kovács Kati - Mozogj úgy
  • Lángoló Gitárok: Új Within Temptation-dal az In Flames énekesével + Játék koncertjegyért és VIP csomagért!
  • KönyvesBlog: Más műfajokban alkotott, de a kosztolányiságból kilépni teljesen nem tudott
  • KönyvesBlog: Nyáry Krisztián összegyűjtötte a legszebb és legfelháborítóbb szerelmes leveleket
  • Lángoló Gitárok: A Tankcsapda legszélsőségesebb lemeze jön jövőre
  • KönyvesBlog: Itt van Jonathan Franzen 10 aranyszabálya regényíróknak!
  • KönyvesBlog: Kollár-Klemencz műanyag kerti székekkel mesél ember és természet kapcsolatáról
  • Lángoló Gitárok: Több mint Afrika a Müpában
  • Lángoló Gitárok: Így veszik el New Yorkban egy magyar zenekar - The Immigrants-klippremier
  • KönyvesBlog: Megvan a Horváth Péter Ösztöndíj három jelöltje!
  • KönyvesBlog: Máté Gábor: Szeretem, ahogy a színházban az életet újrateremtjük

Állatvilág - a háziállatok és a vadon szava

Házi és vadállatok: videók, hirek, írások.

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Külső feed

Houston we have a problem

Tag feed

  • Subba: Subba records: Kovács Kati - Mozogj úgy
  • Lángoló Gitárok: Új Within Temptation-dal az In Flames énekesével + Játék koncertjegyért és VIP csomagért!
  • KönyvesBlog: Más műfajokban alkotott, de a kosztolányiságból kilépni teljesen nem tudott
  • KönyvesBlog: Nyáry Krisztián összegyűjtötte a legszebb és legfelháborítóbb szerelmes leveleket
  • Lángoló Gitárok: A Tankcsapda legszélsőségesebb lemeze jön jövőre
  • KönyvesBlog: Itt van Jonathan Franzen 10 aranyszabálya regényíróknak!
  • KönyvesBlog: Kollár-Klemencz műanyag kerti székekkel mesél ember és természet kapcsolatáról
  • Lángoló Gitárok: Több mint Afrika a Müpában
  • Lángoló Gitárok: Így veszik el New Yorkban egy magyar zenekar - The Immigrants-klippremier
  • KönyvesBlog: Megvan a Horváth Péter Ösztöndíj három jelöltje!
  • KönyvesBlog: Máté Gábor: Szeretem, ahogy a színházban az életet újrateremtjük

Címkék

ajándék (1) akt (1) álaltvilág (1) állat (2) állatfilmek (1) állati (2) állatképek (1) állatmentés (1) állatok (4) állatorvos (1) állatvédelem (4) állatvédők (2) állatviadal (1) allatvilág (1) állatvilág (1) allergiás (1) alternatív (1) animal (1) antarktisz (1) anyám (1) barát (1) bérkilövő (1) bőrgyulladás (1) borz (1) celeb (2) cesar (2) channel (1) chile (1) cinema (1) delfin (2) delfinek (1) delta (1) dzsungel (1) eb (2) ecclestone (2) elmék (1) erdélyi (1) éva (1) expedíció (1) falkavezér (1) farkaskutya (1) fegyelem (1) felmelegedés (1) filmek (1) fióka (1) fog (1) fogászat (1) fogszuvasodás (1) fóka (1) fórum (1) geographic (1) globális (1) gólya (1) gyereknek (1) gyógyászat (1) hal (1) hányás (1) harc (1) hasmenés (1) háziállat (2) hím (1) hirdetések (1) homeopátia (1) homo (1) homoszexuális (1) horváth (1) húsvét (1) identitás (1) ingyenmozi (1) jelölés (1) juhász (1) juhászkutya (1) kaland (1) kalap (1) képek (1) kilövés (1) kirándulás (1) kiskedvencek (1) klímakonferencia (1) könyv (1) kutya (10) kutyadoki (1) kutyafajta (1) kutyafuttató (1) kutyaharapás (1) kutyák (3) kutyaképzés (1) kutyatámadás (1) kutyaviadal (1) légzőszervi (1) lelövés (1) lovak (1) macsak (1) macskák (1) majom (1) marketing (1) maugli (1) megbetegedések (1) mérgezések (1) merle (1) mesefilmek (1) mezelen (1) microchip (1) mikrocsip (1) millan (2) mónika (1) mozgásszervi (1) mozi (1) műsor (1) műtétek (1) national (1) német (1) novella (5) nude (1) nyúl (1) nyuszi (1) panaszok (1) peta (3) pingvin (1) pitbull (1) planet (1) pókaszbásúak (1) pornósztár (1) puma (1) rajzfilmek (1) rákok (1) reggeli (1) reklám (1) reklámvideó (1) rendelet (1) rendőrautó (1) rendőrség (1) róka (1) rovarok (1) rtl (1) sétáltatás (1) show (1) sorozat (1) szépségkirálynő (1) szovjet (1) sztárok (1) sztori (2) tamara (1) thén (1) tiltott (1) történet (5) törvény (1) tyúk (1) űzi (1) vadállat (1) vadállatok (3) vadász (1) vadat (1) vadőr (1) vau (1) vetítés (1) vicces (1) videók (1) viselkedés (1) viselkedészavar (1) viselkedészavarok (1) Címkefelhő

Friss topikok

Linkblog

Kutyák és gazdák - novella

2010.02.28. 20:58 allatvilag

Joe Robbers, a jólmenő Robbers és Higgins ügyvédi iroda tulajdonosa kilépett pompás villája indiai tölgyből készült, dúsan faragott ajtaján.

A tenger felöl súlyos, fekete fellegek gomolyogtak az ólomszürke égbolton. A díszkert fái nyögve hajladoztak a metsző, hideg szélben. Joe Robbers irigykedve gondolt feleségére, Margaretre, aki unokáikhoz utazott Párizsba, és éppen most fordulhat a másik oldalára puha, meleg ágyában. Az egész személyzetnek szabadnapot adott mára, így rajta volt a sor, hogy Bobbyt, a család kedvencét sétálni vigye. Bobby, a fekete újfunlandi mint egy kerge birka rohangált gazdája körül, alig várva a pillanatot, hogy végre kívül legyenek a kapun. Joe Robbers sóhajtva tette fel az aranyozott nyakörvet viháncoló ebe nyakára, majd a pórázt megfeszítve kivezette a kovácsoltvas kapun át az utcára.
A villanegyed ezekben a reggeli órákban mindig csendes volt. Az itt élő emberek jóval később keltek, hogy az elfogyasztott bőséges reggelijük után drága luxusautóikon irodáikba hajtsanak. Csak néhány megszállott kocogó és - mint Joe Robbers - a kutyájukat sétáltatók voltak ilyenkor az utcán.
Bobby - három lábon egyensúlyozva - sürgősen lelocsolta néhány közeli fa törzsét, majd orrát a földre szegezve megindult szokott útvonalán a folyó felé. Joe Robbers nyakát felhajtott gallérjába húzva sietett kutyája után. Lábát szaporán emelgetve kerülgette a járdán jókora tócsákban összegyűlt esővízet.
- A fene egye meg a polgármestert - gondolta mérgesen -. látszik, hogy neki nincs kutyája, és ezért szinte sohasem jár gyalog! A szolgálati autóból nem lehet észrevenni a járdákon tátongó kátyúkat. - A következő választásokon ki kellene kötni, hogy a polgármesternek minden héten más és más útonvonalon, gyalogosan kell végigmennie egy-egy szakaszon. Így a szó szoros értelmében a saját bőrén tapasztalhatná meg, hogy a polgárok által befizetett adóból mennyit költöttek valójában az utak karbantartására!
Elképzelte a polgármestert, amint sleppjétől körülvéve, finom, bőrcipős lábával beletapos a mocskos vízzel telt gödrökbe, közben valamelyik lakája hatalmas, fekete esernyőt próbál a feje fölé tartani… Joe Robbers hangosan felnevetett. - Ez igen! Ezt kellene tenni…
A vidám gondolat teljesen elsodorta rosszkedvét. Bobby, hátát erősen begörbítve éppen a sarki bankár díszkertjének pázsitját részesítette áldásban, majd´ mint aki jól végezte dolgát, farkát kecsesen lóbálva bekanyarodott a következő mellékutcába. A villanegyed egyik legelső utcája volt ez, szürke gránitkockák borították. A bogárhátú út nedvesen fénylett az esőben, Bobby sáros lábnyomai vörös gyöngysorként sorjáztak a csillogó köveken…
Joe Robbers lehajolt, kicsatolta kutyája nyakörvét. Az eb játékosan képennyalta gazdáját és kilőtt puskagolyóként tűnt el az utca végén. Joe Robbers a pórázt kezére csavarva ballagott Bobby után, amikor fájdalmas vonítás ütötte meg a fülét. Először azt gondolta, az ő kutyájának történt valami baja, de hamarosan rájött, hogy a keserves kaikolás az egyik szomszédos kertből hallatszik.
Joe Robbers ágaskodva próbált benézni a kerítésen, hogy végére járjon a dolognak. Amikor a vonítás egyre kétségbeesettebb lett, korát meghazudtoló fürgeséggel kapaszkodott át a kőfalon. A kert ápolt bokrain keresztültörve, ónémet stílusban épült ház elé ért. A faragott tornác rácsai között egyik első lábánál fennakadva, fehér uszkár vonaglott. Ebben a pillanatban kivágódott a terasz ajtaja, és egy csinos, fiatal nő rohant ki rajta. Sikoltva borult a korlátra, de minden igyekezete ellenére sem érte el a kínlódó kis állatot. Segítséget kérően nézett szét, és észrevette a kerítés felől rohanó férfit.
- Kérem segítsen! - kiáltotta - mindjárt eltörik szegény Csimbikém lába!
Joe Robbers ekkor látta meg a ház oldalához fektetett létrát. Felállította, és sietve felmászott rajta a szerencsétlen kis állathoz. Óvatosan szabadította ki a vékony lábacskát a deszkák fogságából. A kiskutya hálásan nyalta meg a férfi kezét, amint az a korláton keresztül átnyújtotta gazdijának. A fiatal hölgy boldogan szorította magához az illatos kis ebet.
- Hála Istennek, hogy nem történt semmi bajod, drágám! - simogatta a fürtös fejecskét. - Nagyon köszönöm uram, hogy segített megmenteni Csimbike életét! - rebegte. - Nem is tudom, hogyan hálálhatnám meg a segítségét?
Joe Robbers csak most vette jobban szemügyre a kiskutya gazdáját. A harmincas évei elején járó hölgy remek alakját alig-alig fedte a hirtelen magára kapott csipkés hálóköntös. A habos selyem fodrai közül csábosan domborodtak elő igéző mellei, karcsú, hosszú combjai. Vörös hajzuhatag övezte bájos arcocskáját hatalmas ibolyakék szemek uralták, duzzadt, érzéki ajkai között nedvesen csillogtak hófehér fogai.
Joe Robbers homlokát kiverte a veríték. A fák lombjait cibáló hideg tengeri szél ellenére úgy érezte, kigyullad rajta a nadrág. Vére ijesztő iramban száguldott ereiben, szíve őrült sebességgel hajtotta körbe-körbe. Szája kiszáradt, alig tudott néhány szót kinyögni:
- Igazán nem történt semmi… Nagyon örülök, hogy segíthettem… Miss…?
A hölgy fázósan húzta össze magán lenge köntösét:
- Ó, még be sem mutatkoztam! Mrs. Hammond vagyok. - mondta - Özvegy. De fáradjon be kérem, mert megfagyok ebben a lenge reggeli szerelésben. Rögtön nyitom az ajtót.
Joe Robbers remegő lábbal csusszant le a létráról. Cserepes ajkát nyalogatva lépett át a megnyíló bejárati ajtón. Mrs. Hammond elbűvölő mosollyal segítette le átázott kabátját.
- Fáradjon be a nappaliba - mondta -, üljön a kandalló mellé. Mit hozhatok? Talán egy tűzforró teát?
- Az bizony jólesne ebben a kutya időben - mondta Joe Robbers, és szemét alig tudta levenni háziasszonya kecsesen mozgó alakjáról. A nő eltűnt egy nehéz tölgyfa ajtó mögött, Joe Robbers pedig kényelmesen elhelyezkedett a kandalló előtt álló öblös fotelben.
- Ekkora szerencse sem ért mostanában - gondolta a lobogó lángokba tekintve -, egy ilyen gyönyörű fiatal nő! És milyen hálás! És ráadásul Margaret sincs itthon…
- Parancsoljon, a tea! - hallotta meg háta mögött Mrs. Hammond bűbájos hangocskáját. - Talán egy kis rumot is tehetnénk bele?
- Igen, igen az nagyon jó lesz! - ugrott fel ültéből Joe Robbers, és a kisasztalon álló palackból rendesen löttyintett a teásbögrékbe.
- Egészségére, Mrs Hammond. Csimbike megmenekülésére.
- Egészségére, Mr…
- Ó, bocsásson meg, asszonyom! Engedje meg, Joe Robbers vagyok. Ügyvéd. A barátaimnak Joe.
- Én pedig a barátaimnak Suzy. Kérem szólítson így.
- Hát akkor egészségünkre, Suzy!
- A megismerkedésünkre, Joe!
- Ez különösen kedves magától, Suzy! - mondta a poharakat újratöltve Joe Robbers. - Hiszen ez a találkozás majdnem Csimbike életébe került!
- Én ezt egészen másként fogom fel, Joe! - kiáltott fel szenvedélyesen Suzy. - Csimbike balesete teljesen független a találkozásunktól, de a találkozásunk egyenes következménye Csimbike megmenekülése.
- Ez így igaz! - vallotta be Joe Robbers. - Ügyvéd létemre nem győzök álmélkodni az Ön briliáns észjárásán, kedves Suzy! Maga nemcsak észbontóan gyönyörű, de egyben csodálatosan okos is. Hogy lehet az, hogy noha majdnem szomszédok vagyunk, soha nem találkoztunk?
- Nagyon jólesnek a bókjai, Joe. Igazán köszönöm. Szegény boldogult férjemmel diákként ismerkedtem meg, Ő volt az egyik professzorom. Talán így már ismerős a Hammond név. Nem? Persze, hiszen Ön jogász, a férjem pedig filozófiát oktatott. Az egyetem elvégzése után házasodtunk össze, négy évvel ezelőtt. Két évig felhőtlen boldogságban éltünk egymás mellett, amikor párom egy sajnálatos repülőbalesetben életét veszítette. Azóta magányosak vagyunk Csimbikével. Ebbe a villába nemrég költöztünk be, azóta ki sem tettem a lábam a házból, a kertből. Mindent a személyzet végez, Ketty a szobalányom, Mary a szakácsnőm és Johny a kertészem.
- Igazán sajnálom, Suzy! Özvegyen maradni, elveszíteni a társat, akit szerettünk, mindig borzasztóan fájdalmas lehet. De özvegyen maradni ilyen fiatalon, az több, mint rettenetes! Ám mondja csak, miért nem segített a személyzet Önnek Csimbike megmentésében?
- Nagyon köszönöm az együttérzését, kedves Joe! A személyzet kimenőt kapott a mai napra. Így tehát teljesen egyedül voltam a házban, amikor meghallottam a kicsim sírását. Észvesztve rohantam a hangja után a teraszra, ahol megláttam szegénykét a rácsba szorulva. De a többit már Ön is tudja.
- Hát ez hihetetlen! - jött izgalomba Joe Robbers. - Hisz maga a gondviselésben? Képzelje el, én is ma adtam kimenőt holnap reggelig a személyzetnek, én is egyedül vagyok, hiszen a feleségem csak szerdán jön vissza Párizsból, éppen ma kellett nekem sétáltatnom a kutyát és éppen erre és éppen akkor, amikor magának szüksége volt rám! Ez nem lehet véletlen! Ez a sors keze!
- Igen! Én is így érzem Joe, ez nem lehet véletlen. Valahol meg volt írva, hogy nekünk találkoznunk kellett. Igaz, szegény Csimbikém majdnem életét adta találkozásunkért, de azt hiszem megérte! Mindig imádtam az okos, érett férfiakat. Megveszek a gondolattól, hogy két erős kar ölel át, két szakértő, kemény kéz markolja, simítja a mellem, a fenekem. Csókolj meg, drágám! Nagyon kívánlak!
Joe Robbers úgy érezte, élete legszebb pillanatához érkezett. Karjaiban tartotta a gyönyörű Suzyt, szája szomjasan tapadt a nő forró ajkára. Enyhe szédülést érzett, amint lassan lecsúztak a kandalló elé terített medvebőrre. Ujjai izgatottan bontották szét a selyemköntöst, remegve keresték a kelme között barnán feszülő mellbimbót. Érezte, hogy Mrs Hammond kezei nadrágjában matatnak, amelyben Joe Robbers saját legnagyobb megrökönyödésére is soha nem tapasztalt mértékben nőtt az izgalom… Úgy gondolta, az évszázad numerája áll előtte…
Ez volt az utolsó gondolata. A teában beadott méreg erős értágító hatására - ami az átmeneti rendkívüli merevedést is okozta - összeomlott a vérkeringése. Teste erősen összerándult, majd ernyedten fordult le a lányról.
- Na végre! - ugrott fel Suzy a medvebőrről - Munkára, emberek!
Az ajtóban Johny, Ketty és Mary állt. Ketty táskájából meleg ruhákat dobott Suzynak, aki sietve húzta magára a fehérneműt, pulóvert, farmert és kabátot.
- Tiszta a pálya. - jelentette ki Suzy. - Holnap reggelig senki sem fog háborgatni bennünket. Nyugodtan kirámolhatjuk a doki kéglijét. Itt vannak a bejárati ajtó kulcsai a széfével együtt - vette ki néhai Joe Robbers zsebéből a terjedelmes kulcscsomót. - Induljatok. Hé, Johny! A kutyákkal vigyázzatok! Azt a két büdös dögöt lőjétek agyon…
Ahogy a banda tagjai sorban elhagyták az álnéven bérelt villát, Suzy a telefonhoz lépett és tárcsázott.
- Halló! Itt a Robbers és Higgins ügyvédi iroda. Kit kapcsolhatok? - hangzott a telefonban.
- Mr. Higginst kérem - válaszolt Suzy.
A készülék kicsöngött, majd néhány másodperc múlva erélyes, fiatal férfihang hallatszott:
- Higgins vagyok. Tessék.
- Minden rendben, drágám. A terv sikerült. - búgta a kagylóba Suzy. - Holnap reggel a repülőtéren találkozunk. Imádlak. Milliószor csókollak.
- Én is imádlak drágám. Gratulálok. - mondta a férfi.
Suzy mosolyogva tette helyére a készüléket, majd a medvebőrön kinyúlva heverő hulla fölé hajolt:
- Béke poraidra, kis szerelmesem! A találkozásunk tényleg meg volt írva. A társad, Mr. Higgins írta meg!

Szólj hozzá!

Címkék: novella történet kutya

A bejegyzés trackback címe:

https://z-oo.blog.hu/api/trackback/id/tr301804044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.