Állatvilág - a háziállatok és a vadon szava

Állatvilág net portál nyitólapja www.allatvilag.net - Videómegosztó ahol nézelődhetsz, vagy feltöltheted saját videóidat video.allatvilag.net - Fórumoz informálódj ismerkedj forum.allatvilag.net - Moziban filmvetítés, természetfilmek, állatos filmet mozi.allatvilag.net - Twitter, csiripelj velünk Twiter.com/allatvilag - Facebook, legyél a barátunk, ismerd meg a barátainkat Facebook.com/allatvilag

Csodálatos állatvilág - a képekhez kattints a fotóra.

Film az első magyar Antarktisz expedíció kalandjairól földön, vízben, levegőben. National Geographic és Delta rajongóknak kötelező. A Fagyos Oázis Első Magyar Antarktiszi Expedíció 2003 januárjában indult el 3 hónapos útjára. Az expedíció célja, hogy a György-király sziget jégmentes oázisaiban terepi kutató munkát végezzenek és megörökitse filmen a fagyos kontines életét. Az expedíció történetét megörökítő filmsorozat négy, egyenként 27 perces részben meséli el az antarktiszi élővilág harmóniáját, a fagyos kontinensen zajló kutatásokat, valamint bepillanthatunk a mai Antarktisz turisztikai életébe és kutatóállomásainak hétköznapjaiba. I. rész – Megérkezés A kutatókból és természetfilmesekből álló 7 fős csapatnak, hogy elérje a kutatási és filmezési terepet át kell kelni a György-király szigeten található jégsapkán a Varsói jégmezőn. A több mint egy tonnányi felszerelést szánokon maguk után vontatva szállítják nem kis szenvedés árán. A film a csapat első napjainak megterhelő pillanatait ídézi fel, miközben visszatekint a múlt nagy felfedezőinek történetére is és a 35 évvel ezelőtt, egy Szovjet expedíció segítségével itt járt első magyar filmesek élményeire egyaránt. A film hossza: 27 perc II. rész – Élet az oázisokban Miután a csapat sikeresen átkelt a György-király szigeten található jégsapkán, a Varsói jégmezőn, hogy elérje a kutatási és filmezési terepet, tábort vert és elkezdődött az igazi munka. A déli féltekén a januári nyárban még az Antarktisz is más arcát mutatja. Pezseg az élet a partokon, ahol a több ezres pingvin kolóniák hangjától hangosak a parti fészkelő helyek, az elefántfókák lustán fürdőznek a nyári napsugarakban, a medvefókák játékkal töltik az időt - főképpen ha a csapat búvár operatőre a vízbe merészkedik. Minden idillinek érintetlennek tűnik. A filmsorozat második részében ezt a számunkra szokatlan harmonikus világot örökítik meg, miközben a nézők a filmes kulisszatitkokba is betekintést nyerhetnek. A film hossza: 27 perc III. rész – A jégvilág titkai Az antarktiszi György-király szigeten található jégkupola szegélye a globális felmelegedés hatására gyors ütemben zsugorodik, emiatt szokatlanul gyors domborzati változásoknak lehetünk tanúi. Ezeknek a jégmentes oázisokban zajló folyamatok megismerése alapján modellezhetőek azok a globális változások, amik a Földünk egészére hatnak. A filmes stáb rendkívül jó kapcsolatot épített ki a szigeten található 11 bázis kutatóival, ennek köszönhetően bepillantás nyerhetünk a nemzetközi antarktiszi kutatásokba, azok múltjába és a bolygónk jövőjét alakító folyamatok előrejelzésének fortélyaiba. Választ kapunk, hogy a zsugorodó tengerjég milyen drasztikus hatással van az élővilágra, a tápláléklánc teljes felborulására. A film hossza: 27 perc IV. rész – A megszelídített vadon A Magyar Antarktisz Expedíció a harmadik hónapját tölti a György-király szigeten A déli féltekén márciusban a nyár búcsút int és az időjárás egyre viharosabbá, kiszámíthatatlanabbá válik. Így az expedíció egyre több időt kénytelen a sátorba bezárva tölteni. A szigetet szinte egyik pillanatról másikra elhagyják a pingvinek, akik melegebb vizek felé vándorolnak. A nyári kutató bázisok a közelgő tél miatt bezárnak, a télre itt maradó kutatók pedig felkészülnek a 8 hónapon át tartó hosszú sötét napokra. A filmsorozat utolsó része bemutatja a kutatóbázisok életét, az expedíció mindennapjait a vízmerítéstől egészen az ízletes eper puding főzéséig. A Déli-sark felől fújó orkán erejű szelek egyre kockázatosabbá teszik a jégen való közlekedést, így az expedíciónak nem marad más lehetősége a hazajutáshoz, csak hogy az utolsó orosz kutatóhajótól segítséget kérjen. A film hossza: 27 perc

Erdélyi Mónika érkezése miatt az RTL Klub Reggeli stábja nem számít tovább Horváth Éva volt szépségkirálynő és műsorvezető munkájára. A barna szépség legszívesebben állatokkal tévézne. – Véget ért egy korszak az életemben, ugyanakkor egy másik elkezdődött: mostanában rengeteg rendezvényre kaptam meghívást, amiket én csak hakniknak hívok – kezdte Éva. – Rengeteg ilyen lehetőség adódott, bár tisztában vagyok vele, hogy ezek szezonális megkeresések. Kaptam néhány tévés felkérést is, de erről egyelőre nem beszélnék addig, amíg nem válik biztossá. A vágyaim közt van egy olyan műsor is, ahol állatrendőrség lép akcióba. Imádom az állatokat, és már hazánkban is működik egy olyan szervezet, amely elviszi a gazdájuktól a mostoha körülmények közt tartott négylábúakat. Egy ilyen jellegű produkcióban nagyon szívesen részt vennék, akár állatmentősként vagy műsorvezetőként is – árulta el Éva, aki vidáman gondol vissza a Cool- Live-ban és a Reggeliben eltöltött időszakra. – Jól éreztem magam mind a két csatornánál, a Coolban egy olyan csapatba kerültem, akikkel együtt alakult ki a csatorna és a műsorok arculata. Sokat tanultam az élő adásokból, kis túlzással ma már a gyereknevelési tanácsokban vagy akár a közjegyzői útvesztőkben is kiismerem magam. A bulvár részét is nagyon élveztem, abból leginkább Klapka György és Mary Zsuzsi kálváriája volt a legszórakoztatóbb számomra – jegyezte meg mosolyogva Éva.

Az élet fagyos szigete 1,  Állatok az űrben, Kutyaviadal, Petőfi Sándor Anyám tyúkja, Blair papja megáldotta Overdose-t, A dzsungel könyve: A dzsungel törvénye, Mangalica, Látó is kereste az ellopott kutyát, Noé kutyás találkozó, Tamara Ecclestone pucérkodott a PETA állatvédőkért, Megharapta a kutya a szavazatszámlálót, Gyógyít az állatok közelsége, Lánglovagok tehenet mentenek, Anya puma kölykeit védi, 330 ezer fókát mészárolhatnak le brutális módszerekkel, Kutyaharapást szőrével?, Tyúk és a kiskutya

- A vadászat gyerekkoromtól nagy szenvedélyem, hiszen édesapám, sőt nagyapám is vadászott. Édesapám már négy éves koromban magával vitt. Az első igazi vadászatom szabályellenesen történt, mert még nem voltam tizennyolc éves. A kezembe adták a sörétes puskát, és azt mondták: „Fiam, ha a fácán fölrepül, akkor próbáld meglőni." Egy fácán volt az első vad, amit elejtettem. A mai napig emlékszem erre a lövésre. A puska akkor még hosszabb volt, mint én. Tizennyolc évesen már saját fegyvertartási engedéllyel rendelkeztem. Nagy dolognak számított, hogy már hivatalosan is lőhettem egyedül.
- Sokáig vadőr akart lenni...
- Igen. Ez az olvasmányaimból fakad. Sokat olvastam a híres vadász, Széchényi Zsigmond könyveit. Megtetszett ez az egész életmód és az afrikai környezet.
- Eljutott már Afrikába?
- Igen, jártam már Namíbiában. A vadászéletem egyik ünnepe volt ez az expedíció. Tíz napig csak a vadászattal foglalkoztam és öt antilopot sikerült lőnöm. Folyamatosan visszavágyom Afrikába.
- Nemcsak lövi, főzi is a vadat. Ez is egy szenvedély?
- Természetes, hiszen a vadászháznál nincs étterem. Itt önellátóak vagyunk. Ha sikerül elejteni valamit - márpedig legtöbbször eredményesek vagyunk - akkor a belsőség a vadászt illeti meg. A tüdőből, szívből, májból magunknak főzögetünk. A specialitásom az őz- illetve a vaddisznópörkölt. Bár mindenkinek más az ízlése, erre a két ételre még nem volt panasz.
- Ha nincs zsákmány....
- Akkor sem maradunk éhen. Ekkor a jön az otthonról hozott szalámis kenyér.

A trófeát nagy becsben tartja:

- A sikeres vadászat egyik jelképe a trófea. Fontos ez Önnek?
- Kétfajta vadász van, az egyik a húst, míg a másik a trófeát tartja nagy becsben. Én az utóbbi kategóriába tartozom, bár nem a trófea nagysága a lényeg, hanem a hozzá fűződő élmény. Minden egyes trófeáról el tudom mondani, hogy mikor és hol szereztem. Ilyenkor nemcsak az erdőrész jut eszembe, hanem a barátok, akikkel együtt jártunk ott.
- Mire a legbüszkébb?
- A feleségemmel közösen voltunk kint az erdőben és lőttem egy vadkant, amelynek 21,45 centiméteres agyara volt. Szép nap volt, és a zsákmány sem volt semmi.
- Azt hittem, a szalonkát említi...
- Természetesen a szalonkához is szép élményeim fűződnek. Erről tudni kell, hogy a vadásztilalmat követően először ezt a madarat lehet elejteni. Ez nagy esemény, ekkor veszem elő újra a „sörétest", és ismét kimehetek az erdőbe. Nagyon értékes zsákmány, mivel nehéz puskavégre kapni. Csak hajnalban és napszálltakor repül tíz-tizenöt percet. Éppen ezért az apróvadak közül egyedül a szalonkának van trófeája, amire ha szert tesz az ember, szarvasbőgésig viselnie kell a kalapja mellett. Ebből aztán tudják a többiek, hogy ki hány szalonkát lőtt. Nekem egyet sikerült két éve, de szalonkából ez nagyon szép eredmény. Ezért is nőtt a szívemhez.
- Egyszer a lányait is elvitte. Hogy érezték magukat?
- Szerintem nagyon élvezték. Úgy ültek a fűben, mint két gomba. Nagyot nevettek, amikor látták, hogy az apjuk négykézláb keresi a madarat. Éppen lelőttem a szalonkát. Ekkor jöttem rá, hogy nem vittem magammal zseblámpát, így kénytelen voltam a keresésnek ezt a módját választani.
- Vadászkutyája is van?
- Nincs, mert nem tudnék annyi idő tölteni vele, amennyit kellene. Az igazi vadászkutyával együtt kell lakni, nem bezárni egy ketrecbe, és csak néha kiengedni. Ott kell aludnia a vadász ágya mellett.
- Mikor volt utoljára vadászni?
- Három nappal ezelőtt voltam és holnap megyek újra.
- Eredmény?
- Nem lőttem semmit, de nem voltam elkeseredve. Nem a vad elejtése a lényeg, hanem az, hogy a szabadban vagyunk és hallom az erdőzúgást. A dolog szépsége már a készülődés izgalmával kezdődik. Aztán ott az erdőben az illatok, a neszek, a várakozás csendje. Az jó. Ott nem művészuraznak, ott Stohl Bandi vagyok.

A rituálé

- A vadászat nem öldöklés!?
- Nem szabad, hogy az legyen. Nem véletlen, hogy a vadászatnak megvan a saját rituáléja, amit illik betartani. Mi több, ez adja az egész sava-borsát. A leterített vadat például nem szabad azonnal lerohanni. Egy szarvas nem múlhat ki úgy, hogy mohón föléje hajolnak elejtői. A lövés után várni kell jó tíz percet, az állat hadd múljon ki egyedül, magában. Ha ez a kis idő eltelt, az úgynevezett utolsó falatot oda kell adni neki. Ez néhány szál abból, amit utoljára evett az állat, ezt szokás a szájába tenni. Majd jöhet a töretátadás. A vad elejtőjének kalapjára tűznek a társak egy-egy kis gallyat, amit a közvetlen közelben törtek le, s benedvesítették a frissen elejtett állat vérével. Ezután jön a munka. A vadászat ugyanis nem abból áll, hogy kivárjuk az állatot, majd elejtjük és kész. A vadat ott, a helyszínen szakszerűen ki kell zsigerelni, húsát az autóra tenni, s a hűtőházba beszállítani. A vad húsa ugyanis nem az őt elejtő vadászé. Ez az adott vadásztársaságot illeti meg, persze a vadász kaphat a húsból valamennyit. Ez a valamennyi a kompetencia, ami vadásztársaságonként változó mennyiséget jelent. Ahol én vadászom, ott ez negyven kiló. De ha többet szeretnék, természetesen vásárolhatok belőle.
- Lényeges a fegyver? Ragaszkodik hozzá?
- Ugyan nem vagyok az a fajta, aki állandóan a fegyvert pucolja, de számomra is nagyon lényeges, hogy olyan puskám legyen, amiben megbízok. Ez az, amin nem szabad spórolni. Szeretem a vaskosabb fegyvereket, ami jól illik a ruhámhoz és kényelmes. A nagyon drága fegyvereket - mint az öltönyt - méretre készítik.
- Ön készíttetett már ilyen drága példányt?
- Igen, egyszer volt egy méregdrága sörétes puskám. Bevallom, nem jó szájízzel mentem vele vadászni. Látványos volt és a vadásztársaknak a második megjegyzése az volt: Szép fegyver! Mennyibe került? Innentől kezdve már nem úgy kezeltek, mint egy hétköznapi vadászt.
- Tagja a Magyar Vadászok Kulturális Egyesületének. Milyen feladatot látnak el?
- A szervezet elsődleges célja, hogy megváltoztassa a közvélemény hozzáállását a vadászathoz. Nem úgy vannak megítélve a vadászok, amilyenek valójában. Nagyon sok a negatív előítélet. Szeretném ezt a dolgot tisztába tenni. Ha ismert vagyok és kinyithatom a számat valami érdekében, akkor miért ne tegyem. Remélem, tényleg tudunk tenni valamit ez ügyben.
- Úgy tudom, szeret lovagolni is. Saját lova is van?
- Sprintnek hívják. Nyolc éves magyar félvér. Hobbi ló, semmilyen sport célra - sem ugratásra, sem távlovaglásra - nem használom. Kizárólag arra, ha ki akarok kapcsolódni, akkor fölpattanok a hátára és kimegyek a telekre. Erre a célra tökéletes.
- Hol tartja Sprintet?
- A fóti Gyermekvárosban van egy lovarda. Eredetileg is itt lakott a ló. Nagyon kedvesek a tulajdonosok, rendes, lelkiismeretes a lovászfiú is, így hát meghagytam ott.
- Említette a távlovaglást. Kipróbálta már?
- Nem, de a terveim között szerepel. Ahhoz komolyan fel kell készülnie úgy a lónak, mint a lovasnak. 40-50 kilométert végiglovagolni, azt fenékkel, háttal és derékkal is bírni kell.
- Mit próbált ki még?
- Ugratni már sikerült. Egy versenyen konferanszié voltam. Ezt a feladatot lóhátról kellett végrehajtanom. Ekkor rábeszéltek, hogy egy jó díjugrató lóval ugrassak. Tetszett a dolog, sőt már a fogathajtásba is sikerült belekóstolnom. Tovább a témában

A legnagyobb spanyol kereskedelmi televíziós társaság, a Telecinco március végén nagy port kavart riportban számolt be a magyarországi kutyaszaporítók működéséről, és az egész Európát behálózó illegális állat kereskedelemről. A rejtett kamerás felvételeken felbukkant egy jászfényszarui vállalkozó is, aki évtizedek óta a magyar rendőrség fontos beszállítójának számít, és akit az állatvédelmi hatóság nemrég arra kötelezett, hogy a kertjében „tárolt” németjuhász-állomány kétharmadától szabaduljon meg. Tovább a teljes cikkre

A Magyar Közlöny 2003/148. számában megjelent 64/2003. (XII. 18.) számú AB-határozatával az Alkotmánybíróság június 30-i hatállyal semmisítette meg a vadászati törvény 36.§-át, amely a vadászatra jogosultnak lehetővé teszi, hogy a vadászterületen megjelenő kutyát vagy macskát elejtse.. E hónap végéig tehát a vadász (vadőr, vadásztársasági tag, bérkilövő) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja: a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. Ez nem vonatkozik a rendeltetésének megfelelően alkalmazott vadászkutyára, állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség, a vámőrség szervezetéhez tartozó, őrző-védő feladatokat ellátó s a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára. Tovább a teljes fórum bejegyzésre

Az ember, aki a kutyák nyelvén beszél: Kutya pszichológia, a kutya mint állat, a kutya mint faj, a kutya mint fajta, a kutya mint személyiség, a kutya igényeinek kielégítése 1. rész itt – Miért fontos a várakozás? Az etetés rituális tevékenység. A nemkívánatos viselkedés megerősítése. Orr, szem, fül. Szabályok, határok és korlátok. 2. rész itt – A különböző fajták ereje. A vörös-zónás kutya. Ki is a falkavezér? Kutyák energia szintjei. 3. rész itt – Melyik a legjobb kutyafajta számunkra? Hogyan közelítsünk egy kutya felé? Miért olyan fontos a séta? A kutya mint személyiség 4. rész itt - A kutyák igényeinek kielégítése. Állat, kutya, fajta. Testmozgás, fegyelem, szeretet. Test, tudat, szív 5. rész itt

Esperes vadászpuskával – Bojtor Róbert szerint a vadászat nem azt jelenti, hogy az ember gyilkolja a vadat. (Az esperes egy papi, lelkészi tisztség a keresztény egyházszervezetben. A katolikus egyházban az egyházmegye egy alkotórészét, az esperesi kerületet vezető pap, akit a megyéspüspök bíz meg. A protestáns egyházakban az esperes a katolikusnál kisebb egyházszervezeti egységet jelentő egyházmegye lelkészi elnöke, az érintett gyülekezetek tagjai választják az egyházmegye lelkészei közül, nemlelkészi elnöktársa a református egyházban a főgondnok, az evangélikus egyházban az egyházmegyei felügyelő.) Nem mondható szokványos vadásznak Bojtor Róbert abból a szempontból, hogy ő a Kaposvári Egyházmegye kötelékébe tartozó nagykanizsa-miklósfai esperes-plébános. Tudomásunk szerint alig egy-két vadász pap van a katolikus egyházban. Az adventi interjúból kiderül: Róbert atya még cserkelés közben is gyakran imádkozik, mert a természet Isten dicsőítésére készteti. Három falu is a plébániájához tartozik, több ezer hívő van a lelkipásztori feladatára bízva. Mennyi időnként keríthet sort egy kis vadászatra, és hol?
– A kötelezettségeim mellett havonta egyszer-kétszer nyílik lehetőségem vadászatra, a somogysimonyi Szent Hubertus Vadászegylet kötelékében, illetve területén, amely a plébániámtól körülbelül huszonhárom kilométerre fekszik. Változatos, hol dombos, hol sík vidék, van berkes, ingoványos része is, hiszen a Kis-Balaton nyúlványa szinte elér a területünkig. Van, ahol égeres-, nyáras-, fenyveserdő övezi, van öreg tölgyerdő és persze sok akác és mezőgazdasági terület is.
– A társas vagy az egyéni vadászatot kedveli inkább?
– Az egyénit. A cserkelés a kedvenc vadászati módom. Hátamra veszem a puskát, a távcsövet, és ha sikerül, akkor megközelítem a vadat, hogy terítékre hozzam.
– Magánykeresés ez, vagy az egyéni vadászsiker izgatja?
– Minden embernek szüksége van az egyedüllétre és az egyedüllétben az Istennel való találkozásra. A természet nagyon alkalmas erre. Ott valóban minden az Urat dicséri és dicsőíti egy virágsziromtól a csillagos égig. De hadd tegyem hozzá: a legnagyobb feltöltődés számomra az oltáriszentség, az Úr Jézus valós jelenlétének tapasztalása a szentségimádásban, illetve a szentmiseáldozat bemutatása.
– Előfordul, hogy „imádságra vált” a természetjárás során, elfeledve, hogy vadászni indult?
– Ha egyedül vagyok kint, biztos, hogy imádkozom. Sokkal többet tesz ki ez a vadászidőmből, mint a tényleges vadászat. Az elsődleges tehát az, hogy csöndességem legyen a természetben.
– Milyen vadra vadászik a legszívesebben?
– Vannak őzbakokkal kapcsolatos vadászati élményeim, sikerült dámbikát, muflonkost, sőt – Szlovéniában – zergét is terítékre hoznom… De a kedvenc vadam a vaddisznó. Okos és furfangos állat. Sokszor meg kell küzdeni érte, hogy az ember terítékre hozza, hacsak nem a szórón akarja valaki elejteni – ami nem nagy kihívás.
– Miből látni, hogy okos?
– Például amikor friss a hó, és elindulok a nyomok alapján egy vadkan után. A vad, ha észleli, hogy követem, képes hurkokat írni, ahogy távolodik tőlem, hogy megtévesszen, merre ment. Amúgy is teljesen kiszámíthatatlan. Akár nappal is találkozhat az ember tekintélyes vadkannal. A másikfajta eset: kimegyek tucatnyiszor, mégsem találkozom vele, bár tudom, hogy azon a területen van. A tapasztaltabb disznó, amikor a társas vadászat során hajtás van, ha teheti, kijátssza a hajtóvonalban haladókat, és nem mozdul el a helyéről. Ezért is nagy segítség a kutyák jelenléte: ezeket csak azok mozdíthatják ki. Tovább a teljes cikkre

Fórumozz: olvasd a hozzászólókat, és tedd közzé a véleményedet: